Sűrűn és sokszor elgondolom, elképzelem, hogyan mondom el azoknak, akiket leginkább illet tőlem bármi-valami-akármi-némi (el)mondanivaló, hogy én mit gondolok felőlük, velük kapcsolatban, felőlem, velem kapcsolatban (egyaránt, kb.). Ugyanakkor saját tapasztalatból (is) többé-kevésbé elég jól tudom (vagy legalább-is tudni vélem), hogy részben alig ha érne valamit is bármily' ilyen alkalom. Így ilyenkor arra is gondolok néha, hogy jobb, ha egyszerűen elképzelem, elgondolom, milyen volna a jó, jobb helyzet velük, velük kapcsolatosan. Ilyen személyek JELENLEG ÉS NEKEM-SZÁMOMRA: a szüleim és a testvérem. Ugye, eléggé közvetlen közeliek (jelenleg és nekem-számomra!) ahhoz, hogy a legmegfelelőbbek és a legilletékesebbek és a legjobbak legyenek egy kapcsolatgondozás(om)hoz, akár problémagondozás(om)hoz is, az eredmény-, megoldás-, siker-, stb. -gondozás(om)ról nem is szólva!?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése