vanamimégnemzsá

"Az érzelmi zsarolás témájában eleve benne foglaltatik a konfliktus és a hatalmi harc fogalma. Ha az egyik ember akar valamit a másiktól, az viszont ellenáll, kérdés, meddig mehetnek el akaratuk kikényszerítésében. Nem minden konfliktus, erős érzelem vagy határaink egészséges kijelölése bélyegezhető ugyanakkor érzelmi zsarolásnak. Lássunk erre egy példát.

Ami még nem zsarolás

Egyik barátnőm, Denise elmesélte, milyen konfliktusba keveredett Amyvel. Mindketten egy reklámügynökségnél dolgoztak, és Denise a közelmúltban sikeresen adott el egy fotókönyvet, amelyen egy éven át keményen dolgozott.

Barátságunk kezdetétől mindent meg tudtunk beszélni egymással. Órákon át ecseteltük, milyen viszontagságos is a mi szakmánk, mert eleinte mindketten nagyobb cégeknek dolgoztunk, de hát nem olyan könnyű a nagykutyák között megmaradni. És mivel olyan nehéz kiverekedni az embernek a helyét ebben a világban, mindketten segítettük is egymást. Így ment ez egészen addig, amíg el nem kezdtem dolgozni a könyvemen. Amy eleinte együtt örült velem, hamarosan azonban felhívott, és a következőket mondta: - Tudod, féltékeny vagyok rád. Bármilyen keményen dolgzom, nincs semmi látszatja. Megkérlek ezért, ne beszélj a sikereidről, mert fáj nekem. - Ehhez is tartottuk magunkat.

Első pillantásra úgy tűnik, mintha Amy nyomást akarna gyakorolni Denise-re, mintha ő akarná megszabni a kapcsolat játékszabályait. Valójában azonban arról van szó, hogy becsületesen bevallotta érzéseit, miközben saját érzékenységét is féltette. Ehhez pedig minden joga megvolt. Ugyanakkor Denise-nek is joga volt, hogy eldöntse, mit szól mindehhez, és van-e kedve ezek után folytatni az Amyvel való barátságot.
Amy nem fenyegetőzött, sem nyíltan, sem burkoltan. Érzelmi nyomást sem gyakorolt barátnőjére, mindössze kinyilvánította érzéseit és óhajait.

A határok átlépése

Mit tenne hasonló helyzetben egy érzelmi zsaroló? Mondjuk ezt mondaná: Örülök a sikereidnek. Tudom, hogy mostantól nagyon le leszel terhelve. Mit szólnál hozzá, ha a segítségedre lennék?
Denise tiltakozására pedig így folytatná: - Azt gondoltam, barátok vagyunk. Tudod, mennyire rám jár a rúd mostanában. Ott volt a Rogerrel való szakítás meg az a hatalmas adó, amit be kellett fizetnem. Olyan letargiába süllyedtem, alig tudok dolgozni. Azt hittem, egy igaz barát segít a bajban.
Mivel azonban folyamatos ellenállásba ütközik, fokozza az érzelmi nyomást, és Denise nagylelkűségére apellál: - Nem értem, miért olyan nehéz megosztanod velem a szerencsédet. Én bizony megtenném a helyedben. - Majd önzőnek és kapzsinak nevezi Denise-t, egyúttal a barátság megszakításával fenyegetőzik, ha Denise nem veszi be az üzletbe. Az végül beadja a derekát. Látjuk, ebben az elképzelt helyzetben az érzelmi zsarolás valamennyi eleme jelen van: a követelőzés, ellenállás, érzelmi nyomás, fenyegetőzés és behódolás. És hogy mindez megismétlődik a későbbiekben, arra a nyakamat teszem."

manipula - manipuli

"Ezek a tünetek kiabálóan egyértelműek és nyomasztóak. Gyakran megesik azonban, hogy mielőtt észrevennénk, máris belegabalyodtunk az érzelmi zsarolás hálójába. Erre többek között akkor kerül sor, mikor a zsarolás egy szélsőséges, mégis gyakori viselkedés, a manipuláció alakját ölti.
A manipuláció sok formája nem kellemetlen. Mindannyian manipuláljuk embertársainkat, és bőven vissza is kapjuk a kölcsönt. Számtalan apró fondorlattal veszünk rá másokat akaratunk teljesítésére. Az egyik kedvencem: - De jó lenne, ha valaki kinyitná az ablakot! - ahelyett, hogy - Volnál kedves ablakot nyitni?
Bámulatos, milyen nehezen forog a nyelvünk, ha kérnünk kell valamit, minél nagyobb a tét, annál kevésbé. Vajon miért? Azért, mert a kérés kockázatos. Mert mi lesz, ha a másik megtagadja kérésünket? Csak kevesen mondják ki kerek-perec, ami a szívüket nyomja. Félünk, hogy kiadjuk magunkat, ha kiszolgáltatjuk legbelsőbb kívánságainkat és érzéseinket. Netán még megharagszunk, vagy ami rosszabb, kisemmizettnek érezzük magunkat. Ha viszont nem tesszük fel nyíltan a kérdéseinket, a másik tagadó válasza sem nyílt elutasítás, ugyebár. Így azután bármilyen kellemetlenséget könnyűszerrel kimagyarázhatunk.
Aztán meg nem is tűnünk annyira erőszakosnak vagy megszorultnak, ha elkerüljük a nyílt kérés kockázatát. Jóval könnyebb jelzésekkel tudtára adni másoknak a kívánságunkat, az ő dolguk azután, hogy kitalálják, miben mesterkedünk. Valahogy így: - A kutya mintha sétálni szeretne (te pedig érts a szóból drágám).
Néha még szavakra sincs szükség. Elég egy sóhajtás, egy ajakbiggyesztés, egy lesújtó tekintet - valamennyien élünk ezekkel a fegyverekkel, és mások is nap mint nap bevetik őket ellenünk, a legjobb kapcsolatokban is. Van azonban egy határvonal, melyen túl a mindennapos trükkök kártékyonnyá válnak. A manipuláció akkor fordul érzelmi zsarolásba, mikor saját szándékaink és érdekeink ellenére kénytelen-kelletlen és korántsem először hódolunk be a zsaroló erőszakosságának."

Az érzelmizsárulás hat tünete - 6.

"6. Ismétlődés. Jim győzelme átmeneti fegyverszünetet eredményez. Most, hogy megkapta, amit akart, felhagy az érzelmi nyomással, és a kapcsolat látszólag kiegyensúlyozottá válik. Helen rossz érzései továbbra sem szűntek meg, örül azonban, hogy Jim nem nyaggatja többé, és hogy visszaszerezte a fiú szerelmét és megbecsülését. Jim ugyanakkor már tudja, hogy elég bűntudatot keltenie a lányban, és az úgy táncol, ahogyan ő fütyül. Hiszen Helen számára ez a legegyszerűbb módja, hogy véget vessen Jim erőszakoskodásának. Ezzel megvetette az alapját minden további követelőzésnek, erőszakoskodásnak és behódolásnak."

Az érzelmizsárulás hat tünete - 5.

"5. Behódolás. A lány nem akarja elveszíteni Jimet; magát vádolja, talán neki nincs igaza, holott továbbra is rossz érzéssel gondol az összeköltözés lehetőségére. Jimmel csak felületesen tudja megbeszélni aggodalmait, a fiú egyébként sem törődik azzal, hogy csillapítsa ezeket. Néhány hónap múlva Helen beadja a derekát, és Jim beköltözik."

Az érzelmizsárulás hat tünete - 4.

"4. Fenyegetőzés. Mivel Jim továbbra is ellenállásba ütközik, értésére adja Helennek, mire számíthat, ha nem hódol be az akaratának. A zsarolók szenvedéssel vagy boldogtalansággal fenyegetnek bennünket. Esetleg tudtunkra adják, hogy megkínoztuk őket, vagy ígéretekkel kecsegtetnek: mennyi szeretetet és más egyebet kaphatunk tőlük, amennyiben teljesítjük kívánságukat. Jim a burkolt fenyegeés módszerével él:- Ha nem tudod elkötelezni magad nekem mindazok után, ami köztünk történt, jobb, ha mindketten más után nézünk. - Nem fenyeget ugyan nyíltan a szakítással, ám Helen így is érthet a szóból."

Az érzelmizsárulás hat tünete - 3.

"3. Érzelmi nyomás. Mikor Jim látja, hogy Helen másként viselkedik, mint ahogyan ő elképzelte, nem próbálja megérteni a lány érzelmeit, ehelyett erőszakkal akarja álláspontja feladására kényszeríteni. Eleinte úgy tesz, mintha hajlandó volna vitára bocsátani a kérdést, ezek a viták azonban fölöttébb egyoldalúak, és hamarosan kiselőadásba torkollnak. Helen ellenállását Jim gyengeségként értelmezi, miközben saját vágyait a legkedvezőbb színben tünteti fel. - A legjobbat akarom mindkettőnknek. Csak adni szeretnék neked. Ha két ember szereti egymást, az életüket is meg kell osztaniuk. Miért zárkózol el előlem? Ha nem volnál annyira énközpontú, jobban meg tudnál nyílni nekem - papolja.
Azután szívhez szólóbb húrokat penget: - Hát nem szeretsz annyira, hog ymindig szükséged legyen rám? - Egy másik zsaroló talán azt bizonygatná, mennyivel közelebb hozná kettejüket az összeköltözés. Azonban bármilyen hangot üt meg, az érzelmi nyomás, ha szelídebb formában is, mindenképpen jelen van."

Az érzelmizsárulás hat tünete - 2.

"2. Ellenállás. Helent kellemetlenül érinti Jim szándéka, és kijelenti, hogy egyelőre úgy érzi nem érett meg kapcsolatuk az összeköltözésre. Nagyon szereti Jimet, mégis jobb, ha külön élik azéletüket.
Ha Helen nem volna ilyen szókimondó természet, az ellenállás közvetettebb formáit választaná, mondjuk tartózkodóvá válna vagy festésre hivatkozna, kiebrudalná Jimet a cókmókjával egyetemben. Így vagy úgy, mindenképpen tagadó a válasza."

Az érzelmi zsárulás hat tünete - 1.

"1. Követelőzés. Jim akar valamit Helentől. Javasolja, költözzenek össze, úgyis sokat vannak együtt. - Gyakorlatilag szinte már veled élek. Tegyük akkor hivatalossá az együttélésünket - mondja a lánynak. Az összeköltözés nem lesz nehéz, Helen lakása óriási, Jim holmijai felét amúgy is átszállította már.
Némelykor a zsarolók nem fogalmazzák meg olyan egyértelműen a kívánságukat, mint Jim tette, hanem ránk hagyják, találjuk ki mi a szívük vágyát. Jim is választhatta volna a közlésnek ezt a közvetett módját, mondjuk duzzogni kezd egy közös barátjuk esküvője után, és Helenre bízza, hadd húzza ki belőle, mi bántja. Ő erre azt mondaná: - Szeretném, ha közelebb állnánk egymáshoz, néha olyan magányosnak érzem magam. Végül pedig előállna az összeköltözéssel.
Első pillantásra úgy tűnik. Jim javaslata szeretetből fakad, és egyáltalán nem hat követelőzésnek, hamarosan azonban kiviláglik, milyen makacsul ragaszkodik ehhez az egyedül üdvözítőnek vélt lépéshez, amelyet vitára sem hajlandó bocsátani."