Délután 2 körül ebédelni - mérvéből nézve persze: "uzsonnázni" - mentem. Az itt számomra/tőlem "szokásost" kértem és kaptam (zsíroskenyér reszelt lilahagymával és 3 dl tea - olcsó, egyszerű, jó és szeretem). Helyet kerestem, leültem, elkezdtem enni, inni, ... és magamra döntöttem a teát, kb. 1 centiliter maradhatott a műanyag pohárban. Szóltam, feltöröltékvigyorogva megköszöntem meg elnézést kértem, és cukrozott teás pólóban és nadrágban tértem tova, később meg vissza olvasni. Most is úgy ülök.
Olvasva.
Ruhában.
Teás ruhában.
És kezd elegem lenni az olvasásból.
A mostani tankönyvek tananyagot nézve szégyenletesek.
Mindegy.
Kedden vizsga.
Történelem.
Ja.
És most is vannak csinos ifjú nők körülöttem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése