Tegnap misére menet a templomhoz érve kikapcsoltam a telefonom. Hazajövet a szobámba érve bekapcsoltam... volna. Elsiettem. A billentyűzet "bejelentkezés" közben csiporgott egyet, és megszakadt az adás. Attól kezdve csak csiporogni volt leginkább hajlandó, nagyjából 2 másodpercnyi indulás után 2 csiporgás, és a többi néma (és vak) csend.
A jó kis(!) Siemens A65-öt tehát szétszedtem, kiszedtem a SIM kártyát, és a darabokat betettem a szekrényembe.
Tehát hosszú idő után nokiás lettem. Jó fél évvel ezelőtt anyám vett a Savoya Park-beli Auchan-ban egy kelletlenül olcsó kisebb(!) Nokia mobiltelefont. Most azt felkutattam, belehelyeztem az eddigi SIM kártyámat, csatlakoztattam az eszközt árammal tölteni, bekapcsoltam, és nekifogtam ismerkedni.
Kevesebbet is tud, mint a jó kis Siemens A65, meg többet is. Na, mindegy. Nokiások egy-két dologban segítenek hamarosan, remélem. Nagyrészt ugyanis sikerült feltárnom és megértenem, illetve használ(gat/tat)nom a funkcióit. A billentyűzárral még gondjaim vannak - ha az ember a zsebében hordja a mobiltelefonját, a billentyűzár hasznos szolgáltatás lehet, ugye. De "nokiámnál" nem tudom, hogyan lehetne "aktiválni". Majd megtudom, remélem, hamarosan.
Így most nokiás vagyok.
Ma azért túlaludtam mind az új telefonba, mind a rádiós ébresztős kütyübe beállított ébresztési időpontot (4.45), igaz, csak kb. 35-40 perccel. 6.30-kor pedig már villamoson voltam a Gyáli út 33-35. felé indulva. Elszámítottam magam. Kb. 45 perc alatt odaértem (41-es villamos, 103-as busz, Újpest-Kispest metró, 3-as villamos, gyaloglás belefért). 8-ra kellett "volna" odaérnem.
Az FMIK-ba (ha jól rémlik a neve, illetve annak a rövidítése most nekem - eh, majd megnézem az "irányítólapon"). 11.30-ig ott voltam, -tunk. Holnap 8-tól velük, velünk ugyanott.
Csoportos tájékoztató(k) álláskeresőknek.
Mert együttműködés vagyon a Fővárosi Munkaügyi Központtal, ugye.
Okos vagyok, tájékozott, tapasztalt, figyelmes és készültséges.
Új idők.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése