Hogivagi?

"-Hogy' haladsz?" - szoktam kérdezni ismerősöktől és hasonlóktól.
Ha engem kérdeznek, valószínűleg azt felelem: azzal, amivel épp szeretnék, jó, amivel épp kéne, biztosan.

Találkozás egy fiatalemberrel (& al.) (Karinthy Frigyes (& után-a-szabad(-jó'karó-)on))

"Szia!

Na
tudod-e
(vajon)
mi(csudás)féle
ha/mikor/hogy
- bocs -
szart
sem
érdeklős
!IGAZÁN!
TE
HOGY
VAGY
!IGAZÁN!
...!?!?...
Ti.: ...VELED mi van, TE mit érzel/gondolsz/vélsz/tudsz/szeretsz/szeretnél/akarsz/akarnál/tapasztaltál/közölnél/... stb.?
Tud(hat)nád, ha és amikor akár csak egyetlenegyszerilegesen-egykissé-kvarkremegésnyit/amőbafingnyit érdekelne más-egyéb a magad legnemlétezőbb-leglehetetlenebb sajátmagadon és -sajátmagaddal-kapcsolatosaidon "kívül".
Ideje van - igen - annak is.
Neked is.
Másnak is.
Bizony!
!IGAZÁN!
!Légy jóL!
!IGAZÁN!
Üdv
Egy|Ismerős|Fiatal|Ember"

simil

Van, akit azért nem akarok megismerni, mert meg akarom ismerni.
Most.
(?is?)

érzelmizsárulás

"Az érzelmi zsarolók alkatának mégis van egy közös, jól megkülönböztethető vonása: a félelem. Félelem a veszteségtől, a változástól, a visszautasítástól, a hatalom elvesztésétől. Akadnak egyesek, akiknél ez a félelem a múlt bizonytalanságában gyökeredzik. Mások éppenséggel a közelmúltban kezdtek el félni, például egy szakítás, válás, állás elvesztése, nyugdíjba vonulás vagy betegség után.
Mégse képzeljük, hogy az érzelmi zsarolás fegyveréhez nyúló szeretteinknek reggelre kelve az az első gondolatuk, hogyan tehetnének tönkre minket. A zsarolás számukra a biztonság záloga, mert így azt érezhetik, hogy urai maradtak a helyzetnek. Erre nagyon nagy szükségük van, mert lelkük telis-tele szorongással. És jól idomított áldozataik megadják nekik ezt a lelki elégtételt." (Susan Forward: Érzelmi zsarolás - A félelem, a kötelességérzet és a bűntudat szorításában - Édesvíz Kiadó, Budapest, 1998 - Részlet az Előszó-ból)

Talán magamra ismerhetnék.

(Nemde-ugye.)