Húsvét előtt

Vajon baj-e, hogy nekem az elmúlt fél( )évben viszonylag fontosabb volt a lelkem, mint a foglalkozásom? ...a hitem magamban és a benső, illetve a külső világomban, mint a hivatalos tanulmányaim-munkám?
Remélem, "nem baj", sőt-hanem egyenesen és közvetlenül és magától értetődően helyes és jó.
Is.
Ma elkezd kiegyenlítődni ez a helyzet.
Nálam.
(Is.)

("well to know or good to know")

(hogy mennyire elegem van abból, hogy szinte sosem "tudom" egészen biztosan, mit értsek hogyan - mit értsek éppen szó szerint, és mi helyett értsek éppen mást!
hogy mennyire elegem van abból, hogy ezzel piszkálódom mással!
(és/de/illetve)
hogy mennyire elegem van abból, hogy ezzel piszkálódom magam!)

Kusch

Ha tudnám, milyen dühös vagyok magamra!

érzelmizsárulás

"Az érzelmi zsarolók alkatának mégis van egy közös, jól megkülönböztethető vonása: a félelem. Félelem a veszteségtől, a változástól, a visszautasítástól, a hatalom elvesztésétől. Akadnak egyesek, akiknél ez a félelem a múlt bizonytalanságában gyökeredzik. Mások éppenséggel a közelmúltban kezdtek el félni, például egy szakítás, válás, állás elvesztése, nyugdíjba vonulás vagy betegség után.
Mégse képzeljük, hogy az érzelmi zsarolás fegyveréhez nyúló szeretteinknek reggelre kelve az az első gondolatuk, hogyan tehetnének tönkre minket. A zsarolás számukra a biztonság záloga, mert így azt érezhetik, hogy urai maradtak a helyzetnek. Erre nagyon nagy szükségük van, mert lelkük telis-tele szorongással. És jól idomított áldozataik megadják nekik ezt a lelki elégtételt." (Susan Forward: Érzelmi zsarolás - A félelem, a kötelességérzet és a bűntudat szorításában - Édesvíz Kiadó, Budapest, 1998 - Részlet az Előszó-ból)

Talán magamra ismerhetnék.

(Nemde-ugye.)