"A presszóban beszélgettem az Ottóval. A napokban lehet, hogy jön, és leül a géphez és megcsinálja." Milyen presszóban? És miért volt olyan fontos az Ottó, a "séta" közben? És miért "megint" az Ottó "intézkedik" nálunk "majd"?
"Te is ilyenkor vagy később szoktál hazaér(kez)ni..." Csak szóltam ezután, hogy legkésőbb fél 9-9 körül hazaérek már hónapok óta, ha nem korábban. És hogy más kérdés, hogy nem rohanok a kaputól mindenekelőtt a pincébe, apához, ha hazaérek, hanem előbb a "saját" lakószintemre igyekszem, átöltözni, vacsorázni, kicsit lepihenni - és esetleg ezután lemegyek a (")pincébe("), ahol apám lakik évek óta, "felnézni" a netre. Vagyis tényleg kb. fél-egy órával a hazaérkezésem után.
Aztán felmentem a saját szobámba, két emelettel feljebb, pihenni, aludni, "éjszakázni".
Ámde elgondolkodtam.
És azóta legalább egy kicsit(?nagyon?) lelkiismeret-furdalásos vagyok, igen-is, én.
Kérdés(em) (ami felmerült) (bennem): "Csak úgy-oly-annyira foglalkozol-e bármivel is, hogy esetleg megközelíts néminemű lelkifurdalás-nyugtatást, vagy már úgy-oly-annyira, hogy közel s távol se legyen holmi lelkifurdalás-piszkálásnak (se) tekinthető?"
Vagyis: "épphogy" foglalkozol valamivel, ha és egyáltalán, vagy úgy-oly-annyira, hogy "már" "nincs rá szó, nincs rá fogalom [sem]"?
?!"...teljes szíveddel, teljes lelkeddel, teljes erőddel, elméd egész erejével..."?!
