Varga Zoltán: Valahogy mindig félúton

A Libriben lézengve láttam meg az újabb kiadását, most a Könyvtárban olvasom az elsőt. Talán az új kiadást is átnézem, hátha van valami lényegibb különbség a két kiadó kiadása között.

Azt hiszem - így, előre, némi előzetes olvasmány- (Bocsák Miklós: A Császár és utána a sötétség, Bocsák Miklós: Vargazoli, Lakat T. Károly: Requiem a nagy 8-asért - a fradisták vargazolija) és "hallmány"-élményeim után -, tetszik és tetszeni fog. És talán megvenném. Hogy tetsszék.

Más(OK)nak is.

"Áj em otthagying..."

Tegnap otthon voltam, és nagyjából újratelepítettem kicsit a saját gépemet. Kezdek belejönni, mit lehet és mit tudok azzal, ott, ez időben.

Ma pedig eljöttem hazulról, hadd tornászkodjék apám és bátyám a gépeikkel, ki-ki a magáéval. Legalább tanulnak valamit. (Degergőcivagyok! Nemdenem?)

Én pedig beértem nyugodtan nyitásra az Országos Széchényi Könyvtárba, és 5 könyvvel és 1-1 szótárral az asztalomon oroszt tanulok, mint már jeleztem előzőleg itt (is).

Dolgozom, hogy dolgozzam.
Azon munkálkodom, hogy munkálkodjam.
Dolgozom, hogy legyen munkám.
Munkálkodom, hogy legyen dolgom.
Könyvekből az életbe.
(Életből a könyvekbe.)
Élvezem.
Jól teszem.
Hajrám.