MeginTegyKönyVég*e

Ma délelőtt segítettem vásárolni (autóval). Aztán beutaztam a könyvtárba. Itt elolvastam a minap említett könyv korábbi kötetét, néhánytucat oldalt kimásol(tat)tam pár állásvadászat témájú kiadványból, "visszakértem" az asztalomra, a félretételembe, a raktárból, az orosz nyelv-, illetve nyelvtankönyveket, elolvastam és beszámítógépírvajegyzeteltem néhány viccet A személyi kultusz humora című kötetből, és most ha hazaindulás helyett (is) elkezde(né)k beszélgetni, azzal nem javulna a napom tovább(á) eléggé.
Szép estét!
;-D

"Áj em otthagying..."

Tegnap otthon voltam, és nagyjából újratelepítettem kicsit a saját gépemet. Kezdek belejönni, mit lehet és mit tudok azzal, ott, ez időben.

Ma pedig eljöttem hazulról, hadd tornászkodjék apám és bátyám a gépeikkel, ki-ki a magáéval. Legalább tanulnak valamit. (Degergőcivagyok! Nemdenem?)

Én pedig beértem nyugodtan nyitásra az Országos Széchényi Könyvtárba, és 5 könyvvel és 1-1 szótárral az asztalomon oroszt tanulok, mint már jeleztem előzőleg itt (is).

Amit nem mond(hat)tam el

Ma megint találkoztam Kissérobotnőcivel. A Munkaügyiben. Kiálltam a kb. 1 órás utcai sort előbb, majd amikor az előtérig jutottam, illetőleg a pultig, gyorsan közöltem, hogy én K.Sz.-hez jöttem, vissza, ugyanis érdeklődni csupán. Az ügyeletes pultos kért, hogy álljak félre, ha személyesen ismerem, felismerem, szóljak neki. Hamarosan megjelent, én meg szóltam neki, hogy csak érdeklődnékgyáliúttalkapcsolatban, rávágta, hogy kövessem. Elsétáltam tehát a hivatal ügyintéző-során az utolsó számozott asztal-fülkéig. Ott előbb kérte a múltkor nekemadott, akkor még érthetőleg tulajdonképpen üres irányítólapot. Hát nem volt a kezemben (a táskámban volt/van). Legyintett, elővett egy másikat a polcai közül az egyikről, kérdezte a nevemet és a születési időpontomat, ideadta az immár kitöltött másik irányítólapot, amelyen már szerepelt időpont. Megköszöntem és elköszöntem. És eltávoztam. Mára a munkaügyiből.
És még volt 1 órám, hogy beérjek az OSZK-hoz.
Könyvtárnyitásig.
10-15 percen belül beértem.
Feljöttem. vártam a liftfolyosón, majd kb. 50-től a főbejárati kapu előtt.
Ismerős (egyetemi) tanárnő csoporttal beszélget az udvaron. (Az oroszlánoson.)
10-kor nyitás. Én, még néhányan, tanárnő és csoportja beirányul a ruhatárhoz. Én hamar leadom és kiveszem a magamét. Bejárati beléptető kapunál kedves ismerős is várakozik. Professzorasszony. A könyvtár aktuális nagykiállításának főkurátora. Belépek, néhány mondatnyit elbeszélgetek vele. Sikeres a kiállítás, nem csupán csoportok (gimnazisták, főleg), hanem egyénileg is sokan jönnek. Ez jó hír. Tényleg jó a kiállítás. (Van, aki állítólag ötször megnézte már.) Én is megnéztem egyszer egy nap' kétszer majdnem-egymás-után (másodjára épp főkurátorasszony végezte a tárlatvezetést személyesen, ugye"bár"). (A kiállítás: "Látjátok feleim..." - Február 28-ig látogatható! - Ez itt a reklám helye!.) Beszélgettünk még arról, hogy a kiállítás sikere hátha segít a könyvtár élő-bejáró olvasói táborának növeléséhez is. (Kiderült a beszélgetés közben, hogy van egy egészen bőséges "könyvtárbemutató vezetés" is a kiállítás mellett.)
Aztán feltértem a nagyolvasótermek szintjére, beadtam olvasójegyemet, kikértem a legutóbbi időben "szokásos" ülőhelyem (helyszámkártyáját),meg legutóbbi könyvfélretétel-ötösömet, leadtam mai legelső raktári (könyv-fel-)kéréseimet, "kért" "helyemre" tértem, beléptem a könyvtári netre, és mostan itten vagyok (időközben már jó ideje megérkeztek a mai első kért könyveim, látom egy ideje a kijelzőkön a helyszámomat).

Most meg eszembe jutott, hogy tegnap ugyanitt ültem, és egy közelben ülő olvasó a mellettem ülőtől kért kölcsön tollat. "Pedig" itt voltak előttem akkor is az enyéim, szépen. Mind a 6+1. Ejnye.

Sebaj.

"Látjátok feleim..." - Magyar Kultúra Napja - OSZK - TudomÁnyos

Holnap, 2010.01.21-én a "Látjátok feleim..." kiállítás és a Magyar Kultúra Napja kapcsán programok az Országos Széchényi Könyvtárban. A kiállítás ingyen látogatható, katalógusa kedvezményesen megvásárolható, délután 14 órától tudományos ülések, a könyvtárba féláron kapható éves olvasójegy.
UFF! ... és még én beszéltem!