A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fárad*. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fárad*. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. február 26., péntek

Fárad*

Túl fáradt - vagy álmos? - vagyok most ahhoz, hogy mással is foglalkozzam jelenleg, mint az általam előre ki-, meg-, illetve bejelöltekkel.
Sok orosz, egy nagyobb és egy kisebb mail, és némi munkaügy. Kábé.

2009. december 17., csütörtök

E hetem eddigi pihéi

Ezen a héten eddig ...ütődvék.
Hétfőn fáradtság és álmosság egész nap, munkálkodni nem ment, pihenni nem mertem.
Kedden, ugye, 2 körül felébredtem, fél-egy órán keresztül vissza sem bírtam aludni, a reggelem csúszott, a napom félkómába' á'tal'.
Szerdán, tegnap, 4 körül ébredtem, és aztán már semmit nem találtam visszaaludni.
Csütörtökön, ma, 5 előtt keltett anyám, hogy egy lakó nem tud kijönni a szobájából, mert a sopronis zár valahogy tönkrement (egy ideje már egyre rosszabb volt, sebaj). 7 után végre jött egy lakatos, kb. 5 percen belül kész is volt. Én pedig (míg a lakatos megérkezett, munkálkodott és eltávozott) lezuhanyoztam (hamár), hajat szárítottam, "visszaöltöztem" otthoni ruhába, és borotválkozás nélkül kicsit visszafeküdtem az ágyra, hogy azt az 1-2 órát, amennyivel korábban ébresztődtem ezúttal a "kelleténél", legalább "visszapihenjem". Hát - visszaaludtam. 12 körül (után) ébredtem fel.
Legalább kicsit elvoltam, mondhatni.
Edzésben tart ez a hét. Rendre máskor ("jókor") ébredek-kelek-pihenek, amikor eredetileg szánom magam - vagy mi.
Aztán indulás befelé.
Ma is.
Tehát most itt vagyok.
Elvagyok.
Olvasvást.
Ütődvést.
Szép napot!

2009. december 14., hétfő

nyeffetegésnyávatag

Tegnap este összetalálkozásosdin voltam. Ma hajnali fél 2 körül értem haza. 8 körül ébredtem és keltem. És persze hogy álmos vagyok vagy fáradt vagy mit tudom én. Sok dolgom volna, amit terveztem is, hogy végre megcsinálok, mert sürgősfontosmégpedigeléggé. De itt vagyok, és ... nem ismétlem meg az előző mondat döntő részét.
Miért is nyavajognék?
Az elmúlt hetekben órákon-napokon keresztül nemkonkrétanszükségesekkel foglaltam el magam. Lelkileg rendbe jöttem, intézügyileg gubancba hoztam magam.
"Ha valaki nem tud maga meglenni, mással sem tud" - épp én szoktam írogatni. Igazán.
Siralmas, én mondom írom.
Igen, panaszolkodom. Vagyis úgy teszek. Egészen feltűnőleg. Pocsékul.
De legalább teszek valami mást, mint amit nem kéne.
Csend van inkább.
Most ennyi.

2009. november 13., péntek

valaminekolvastán

Ma főleg olvastam.
És járkáltam.
Felkéltem és járkáltam.
Fáradságos volt.
De jó.
Egyre kevesebb szükség.
Lett.